Az ókori görögök mítosza szerint a vámpír mindig udvariasan kopogtat a ház ajtaján ezért a görögöknél elterjedt szokás volt, hogy az udvarias egyszeri kopogásra nem nyitnak ajtót.
A vámpírhiedelmek alapjának a szláv babonákat tartják. Magyarázatuk szerint a vámpír egy holttestbe visszatért tisztátalan lélek megtestesülése. Ez az élőholt szörny bosszúszomjas és gonosz, irigykedik az élőkre, és vérre van szüksége ahhoz, hogy testének szentségtelen, természetellenes állapotát fenntarthassa. A szláv és a kínai néphit szerint, ha valamilyen kisállat, leginkább egy kutya vagy egy macska, átugrik egy holttest felett, élőhalott kísértővé, vámpírrá válhat a tetem.
Az oroszoknál két féle néphit létezik. Az egyik hit szerint az élőhalottá válás fenyegeti a holttesteket, ha nem kenték át őket idejében forró vízzel. A másik néphitben a vámpírok egykor boszorkányok voltak, vagy azok az emberek váltak vámpírrá, akik életük során elfordultak az egyháztól.
"A román néphit szerint a következő módon deríthető ki az elhuinytról, hogy vámpír lett-e: negyven nappal a temetés után kinyitják a koporsót, és ekkor kiderülhet, hogy a halott, akit hanyatt fekve temettek el, időközben az oldalára fordult-e. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a hold ritmusát követi, abban az ütemben fordul. A luneáris időhöz kötődő vámpír így kerüli ki a természetes időt, ezért nem indul oszlásnak a teste, ezért marad épségben. Ezért kell követnie a holdat, amint telik és fogy, ahogy egy arc duzzad a földet áztató vértől."
"Vigyázz, mert elvisz a Drakula" - riogatták a székely édesanyák gyerekeiket, ha azok rosszak voltak. A különböző népi hiedelmek - bolgár, görög, orosz - közül az erdélyi vált a legismertebbé, Európa szerte."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése